Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia, Alsókrisztinavárosi, Bp. (1016 Mészáros u. 1.): az esztergom-bpi főegyhm. budai-középső esp. ker-ének Városmajor, Kékgolyó u., Németvölgyi, Orbánhegyi, Ugocsa, Kiss János altábornagy, Alkotás u., Hegyalja út, vasútvonal, Aladár, Zsolt, Derék, Lisznyai, Fém u., Dózsa György tér, Váralja út, Logodi u., Korlát lépcső által határolt területe. - Az 1770 u. kialakult Krisztinavárosban 1786: lelkészséget, 1821: pléb-t alapítottak. - A városrész magva egy kis kpna volt, melyet 1694: Francin Péter Pál kéményseprő épített hálából a pestisből történt csodálatos gyógyulásáért. Francin fogadalma beváltásaként családjával együtt elzarándokolt a felső-itáliai Ré városába, hogy a tp. Vérző Szűz Mária kegyképe előtt mondjon hálát. A kép másolatát megszerezve gyalog vitte haza, s kpnát építtetett számára. A „Kéményseprő-kpna” (Vér-kpna) 1700: kezdett működni, kegyképéhez azonnal távoli vidékről is özönlöttek a hívek. 1723: egy robbanás következtében megrongálódott, 1725-26: új kpnát építettek. Gondozását 1735: a városi tanács a kármelitákra, majd 1786: föloszlatásuk után II. József a ferencesekre (→Országúti Szent István vértanú plébánia) bízta. 1751: meglátogatta és 24 aranyat ajándékozott a kpnának Mária Terézia, kinek lánya, Krisztina után lett a település neve Krisztinaváros. - 1795-97: Hikisch Kristóf tervei alapján közvetlenül a kpna mellett tp-ot építettek, ide hozták a kegyképet, s a kpnát lebontották. 1883-84: a tp-ot fölújították. Főoltárképét (1797) és Mária oktatása mellékoltárképét (1802) Falkoner József festette. 1944: Brestyánszky Tibor a tp-ot elvágta, sztélyét 10 m-rel elmozdította és kereszthajót épített. A sztélyt 1965 u. Dragonits Tamás tervei alapján átrendezték. Értékes a berendezés is. - Kegyképe Galaktotrophousza, vagyis →Szoptatós Madonna (Maria lactans). Az 1494: történt csoda emlékét őrzi a Mária homlokán lévő sebhely, ezért Vérhulló Szűz Máriának, ill. Vérképnek is nevezték. A gyermek Jézus bal kezében szalagot tart, fölirata: In Gremio Matris sedet Sapientia Patris ('Az Anya ölében ül az Atya Bölcsessége'). Mária (korábban a kis Jézus) koronájának gyémántokkal díszített, aranyozott ezüst női mellkeresztje Széchenyi István gr. 1836. II. 4: a tp-ban tartott esküvőjének emlékét őrzi mint adomány. - A kép filiációi: Budakeszi-Makkos Mária, a bpi Alcantarai Szt Péter ferences tp. és a dunaföldvári ferences tp. egykori kegyképe. Jelentős kultuszemlékek: a budai Szt János-kórház egykori kpnájának kegyképe, a szegedi szerb tp. Vérző Szűzanya-festménye, mely utóbbi különösen is bizonyítja a kultusz erős kisugárzó erejét. - A tp. org-ját (3/40 m/r, op. 2258.) 1927: a →Rieger gyár építette, 1949: átépítette. Harangját 1923: 111 cm átm. Szlezák László öntötte. - Plébánosai: 1821: Majsch Jakab, 1839: Fauser Antal, 1843: Muhay Ignác, 1851: Funk Károly, 1869: Rostaházy Kálmán, 1915: Zelliger Vilmos, 1932: Knébel Miklós, 1944: Szabó Imre, 1972: Gyimóthy Károly, 1981: Khirer Vilmos, 1982: Várhegyi István. - Lakói 1997: 6000 r.k., össz. 15.000. - 2000. XI: a ~hoz tartozik a 148. sz. Nagyboldogasszony cserkészcsapat. - A ~ ter-én van a →Szent Kereszt templomigazgatóság és az 1993: megnyílt Szent Gellért Kat. Ált. Isk. és Gimn. (1016 Bp., Gellérthegy u. 7.). **

Némethy 1894:40. - Garas 1955:161. - Patay 1983. - Szenthelyi 1988:34. - Szilárdfy 1994:9. - Schem. Strig. 1997:252.